2013. október 12., szombat

Az első alkalom...(nem, nem az)

Nem nem az...ma megtörtént az amit nagyon nem vártam, volt egy "kezelhetetlen utasunk".

Mindennapos probléma, hogy valamelyik utas elégedetlen...általában semmiségen akadnak ki, pl.: túl hideg van, hangos a gyerek, zúg a gép..., de nem tudunk mit csinálni. Amikor az utas elkezdett panaszkodni, ugyanazt mondtuk neki mint általában...elnézést kértünk, megpróbálunk tenni valami...a baja az volt, egy gyerek rugdosta az ülését, mi pedig megkértük a szülőket, hogy nyugtassák meg egy kicsit, mert a pasit idegesíti, szóval, nah, legyen szíves. A nő rendes volt, elnézést kért tőlünk és tőle is...rászólt a gyerekre. Ráadásnak a pasas mellett lévő ülés üres volt, azt javasoltuk neki, hogy a további problémák és azok elkerülése végett, legyen szíves üljön át oda, itt elkezdett felháborodni...nem kicsit.

Fél órával később, mi végeztünk a munkával, a repülő hátsó részén gyülekeztünk és próbáltunk pihenni egy kicsit, a rettenetes beszállítás és szeríz után. Aztán megérkezett a kedves utas (természetesen arab, azoknak sosem tetszik semmi...néha elgondolkozom, hogy ezek most állatok vagy emberek, vagy átmenet...). Kolléganőmmel elkezdett ordibálni, és hadonászni a kezével (itt gondoltam, hogy ennek nem lesz jó vége), próbáltunk nyugodtak maradni, mind a hárman próbáltuk megnyugtatni, de amikor a kolléganő felé csapott én elkaptam  kezét és annyit mondtam neki, hogy jó...ebből mára elég volt, üljön le most azonnal és számítson arra, hogy az első utas lesz aki leszáll a gépről, rendőri díszkíséretben, megvetően nevetett, és elindult a helyére (amikor felhívtam a kapitányt, egy pillanatra megállt, és ijedten visszapillantott).

A kapitány nagyon rendes volt, azonnal bekapcsolta a "biztonsági övek becsatolására felszólító tablót" (halvány lila gőzöm sincs, hogyan nevezzem magyarul :D) és megkért, hogy küldjem be a kolléganőt a pilótafülkébe.

Megbeszélték dolgaikat, próbálta megnyugtatni kedves kolléganőmet és megkért minket, hogy bármi történik az utassal kapcsolatban, azonnal szóljunk neki.

Mikor leszálltunk, arra számítottunk, hogy a rendőrség bunkó lesz velünk, hogy zaklatjuk őket...de NEM. Az első kérdésük az volt, hogy mindenki jól van-e, történt-e valami más, volt-e erőszak...stb. Az utast azonnal elvitték, és azt ajánlották, hogy majd menjünk mi is és mondjuk el mi történt.

Az utast őrizetbe vették, mi pedig tanúként kiálltunk a kolléganő mellett, de remélem véget ért a dolog...Tegnap alig értem haza, az egész procedúrának köszönhetően, több mint két órát időztem még a reptéren :D

Szóval, igen...ez egy olyan dolog amit nagyon nem vártam, az ilyen utasokkal (90%-ban arabok :S) csak probléma van, és persze mindent tagadnak, h ami nem lettünk volna hátul a kolléganőt egyszerűen megpofozza (vagy rosszabb...és ezt senki sem látja?! ). Remélem, egy időre nem kell ilyen dolgok miatt aggódnunk, mert szegény kolléganőm eléggé meg volt ijedve.

Ennyit erről, de legalább elmondhatom..."bonyolult utasokhoz is volt már szerencsém" :D.

2 megjegyzés:

  1. Szerintem nagyon jól mondtad magyarul, pont így mondanám én is, gondolom hallottam már magyarul ezt repülőn, vagy hasonló.
    Ezek szerint elég jó reflexed van.
    Reméljük nem sok hasonló utashoz lesz szerencséd a jövőben.

    VálaszTörlés
  2. Sajnos elkerülhetetlenek ezek a szituációk! Reméljük nem lesz több! Jó hír, hogy senkinek nem lett komolyabb baja.

    VálaszTörlés