Funny moments

Van egy érdekes történetem, ami bemutatja, hogy milyen veszélyes és kihívásokkal (+meglepetésekkel teli) munkám is van, de sokat gondolkoztam rajta, hogy le merjem-e írni, végül eszembe jutott a South Parkból az egyik kedvenc idézetem "Bánja faszom!"

Szóval...a dolog jó ideje történt ugyan, pár hete, de a rettegés még mindig kísért amikor a reptéren áthaladok az utasok között.

Szóval, ezen a bizonyos napon Svédországba repültünk és út közben (a reptérre) tudtuk meg, hogy problémák vannak a spanyol légi irányítással és késnek a gépek...sokat. Spanyolokról tudni kell, hogy elég kellemetlen nép és buta, nem is említve, hogy borzasztóan agresszív...amikor beléptünk a reptérre, láttuk, ahogy a reptéri hölgyek és urak, a dühös tömeggel harcolnak...akik valamelyik spanyol járattal utaznának, de ugye azok késtek...itt kezdődött a rettegés, megpróbáltunk mindenféle fedezéket , ami mögé elbújhatunk, hogy észre ne vegyenek. A bujdosás egy ideig sikerült, de csak addig ameddig az egyik kolléganő oda nem ordított nekünk, hogy "Sziasztok", erre a csőcselég, vérben izzó szemekkel elrugaszkodott és elkezdett rohanni felénk.

Mi megrettenve elkezdtünk, táskástól mindenestől rohamléptekben...rohanni :D Szerencsére a reptér két részét egy nagy üvegfal választja el, amin keresztül látott minket az egyik Security alkalmazott aki kinyitotta nekünk az ajtót, ezzel időt spórolva és megmentve minket a tömegtől :D

Az üvegajtóra rátapadtak a spanyolok, nem mellesleg ez a jelenet olyan volt mint valami zombis horrorfilm egyik menekülős jelenete...csak itt a részünkről nem volt veszteség...Szóval igen, mit mondhatnék még? Ez a 10 perces kalandtúra örök élmény marad a számomra...akinek van elég képzelőereje, szerintem inkább röhögni fog a dolgon...de elmondhatom, átélni nem volt ennyire vicces :D

Igen...tehát ennyit mostanra, néha még mindig álmodok ilyet...vagy rosszabbat :D

Gyerekek véleménye a...

Szóval ma találtam egy érdekes videót a gyerekek véleményét mutatja be a házasságról, de nem az emberek által "hétköznapinak" gondolt házasságról, hanem az egynemű párok házasságáról...volt pár meglepő megjegyzés a videóban, pár politikus és pár homofób tanulhatna a gyerekektől :)

Fáradok?

Ma rájöttem, hogy talán sokat dolgoztam az elmúlt időben...sikerült bealudnom a hátsó ülésen és arra ébrednem, hogy valamelyik őrült pilóta bácsi (vagy az néni volt?!) földhöz vágta a gépet...kolléganő persze kinevetett :D

Akkor Nico!

Olá!

Na tessék, volt pofám feltolni a pofám a blogra is...bocsánat a HATALMAS szünet miatt, de sajnos a kollégáim elkezdtek sorban felmondani a cégnél és elkezdődött az 5 napból 6-ot kell dolgozni szindróma :S ilyenkor sajnos a pihenés a legfontosabb...de most, újult erővel és egy jó hosszú munkanappal a hátam mögött nekilendülök megint írogatni, van pár történet amit jónak látok megosztani, munka...nem munka, de legalább lesz egy pár :)

Szóval a név eredetét kérdezte egy kedves ismerősöm ma, úgy gondoltam nem válaszolok neki, hanem leírom ide a történetet, ha már rágja a fülem egyébként is, hogy írjak :D

Szóval, pár évvel ezelőtt lehetőségem volt elutazni (visszamenni, tulajdonképpen) Kanadába, ahol élnek rokonaim, akikkel nagyon jó kapcsolatban vagyok, a távolság ellenére is.

Unokatestvérem vezet egy éttermet, amelyben egy olyan "tanuló...szerűség"-ként dolgozhattam kb. két két és fél hónapot, ami bár megerőltető és unalmas volt, mégis imádtam, mindenki olyan jó fej volt :).

Szóval történt az eset, hogy bemutatkoztam, papíron is megmutattam becses nevem, hogy ha már kimondani nem tudják, legalább fogalmuk legyen róla, hogyan is írják. A konyhafőnöknek nem sikerült megjegyezni a nevemet sajnos, de mivel unokatestvérem a főnöke, nem nagyon mert találgatni, vagy éppen újra megkérdezni (...szegény nép tényleg túl illedelmes néha :D ). Amikor egyszer a nevemen akart szólítani, sikerült úgy hívnia, hogy Nico...amikor megkérdeztem, hogy miért is, csak annyit mondott, hogy "Olyan Nico-s arcod van" és mosolygott hozzá (megjegyzem, egy irdatlanul jóképű srác volt :) ).

Utolsó napomon, félrehívott (igaz addigra már mindenkinek Nico voltam, ami nekem egyébként még tetszik is) és elmondta, hogy egyébként az igazi ok, amiért megajándékozott eme becenévvel, az az volt, hogy nem emlékezett a nevemre...csak arra, hogy N betűvel kezdődik (ami egyébként H, de ne zavarjon senkit :D) aztán gyorsan kitalált valami becenevet.

Nem haragszom és mérges sem vagyok (voltam)rá, hiszen maga a becenév nekem nagyon tetszik és használom azóta is, bizonyos helyeken.

Szóval ennyi, remélem aki kíváncsi volt az eredetre és aki nem, szintén örül, hogy most már ezt is tudja rólam :)

Szép estét/napot mindenkinek, és köszönöm a figyelmet!