Az előző részekben...és ajánlat

Üdv ismét,

 Szóval az elmúlt pár hónap (ilyen rég óta itt vagyok...fel sem tűnt) eseményeit megpróbálom felvázolni.

 Az első pár hét elég kellemetlenül telt, új lakótársak, új kollégák, új ország, új időjárás...új minden.

 Aki a régebbi blogomat ismerte, tudja, hogy Olaszországban voltam bázison, tehát onnan dolgoztam és oda tértem vissza minden nap (ott laktam, szereztem barátokat...), de a helyet gyűlöltem, teljes szívemből...erős szónak tűnik, de sajnos így volt. Viszont szerencsés fordulat, hogy jelentkeztem ú.n.: transzferre, amit megkaptam...így északra költöztem. Az emberek sokkal barátságosabbak és megértőbbek, kedvesebbek...és tartanak egy bizonyos távolságot :D.

A problémák a belépőkártyáinkkal kezdődtek, amit nagy nehezen ugyan, de megoldottunk, utána jött a fizetés mizéria, megoldottuk (többnyire)...utána probléma probléma hátán, több kolléga kilépett miatta, de én álltam a sarat, nem adtam fel...és most is itt vagyok, és szeretek is itt lenni, a munka sem annyira megterhelő mint régebben, teljesen hozzászoktam a gyűrődéshez :).

Az elmúlt 7 hónap, hihetetlen gyorsan elszaladt, ezt nem mondhatom el az olasz hónapokról. A legtöbb kolléga jó fej és nem köt bele az emberbe mindenért, amiért csak lehet (vagy lehet, hogy igen, de én vagyok jobb mint akkor?), mivel kevesen vagyunk, mindenki ismer mindenkit, de azt, hogy ez előnye vagy hátrány nem tudom.

Szóval igen, történt itt minden ez alatt a lassan egy év alatt, de nem bántam meg, hogy eljöttem (egyenlőre...).

A többiről még majd beszámolok később.

A másik dolog, a múltkor egyik kedvelt oldalamat böngészve ráakadtam egy filmre, ami azonnal felkeltette az érdeklődésemet, nem szeretek filmet ajánlani...mert mindig sikerül lelőnöm a poént, de ezt muszáj :) Konkrétan nem tudtam utána aludni, annyira sikerült elgondolkoznom a dolgokon. A film címe Out in the dark, a történet gyorsa és tömöre egy pakisztáni és egy izraeli fiú egymásba szeret, többet nem mondanék, szerintem nyilvánvaló :) Előzetes Itt elérhető. Figyelmeztetek mindenkit, lehangolt lelkiállapotban nem ajánlom :D

Köszönöm a figyelmet, majd még jelentkezem :)

Akkor újra, teljes gázzal :)

Üdv (újra?),

Tehát, akkor ismét belekezdenék :) (Kinek van már belőlem elege? :D). Furcsa kezdés, de mindent elmagyarázok. Blogosok körében Nico néven ismernek, próbálkoztam már blogokkal eddig is, volt sikere (meg nem is), de valami okból mindig abbahagytam, feladtam...egyszer szimpla "rám jött az 5 perc", de megbántam, utána a szabadidő hiányára hivatkozva, oké az elmúlt hat hónapban tényleg nem volt időm, de most már remélhetőleg lesz (beosztást elnézve...igen :D).

Amit tudni kell rólam, Európa kedvenc (na persze!) légitársaságának dolgozom, mint légiutas kísérő, vagy valami hasonló. Régebben a gyönyörű és (általam nagyon nem kedvelt) olasz régióban, most kicsit északabbra. A blogom többnyire az itt szerzett (általában idióta, röhejes és vicces) tapasztalataimról fog majd szólni (és szólt eddig is). Magánélet, talán egy kicsi...meg egy kis siránkozás,de megígérem, hogy elfogadható mennyiségben :D

Amit szintén tudni lehet rólam, hogy meleg vagyok, amiről szintén ezer blog szól, de ezt sem kívánom fő témának emelni, max. privát levelezésben és néha megemlítve (mivel, család és barátok nem tudják...a többség legalábbis, pár barát igen, de nem sok...félek is, talán szégyenlem is, de már nem annyira mint régebben).

Ennyit a(z) "újra-bemutatkozásomról". Remélem, hogy lesz pár ember akit fel tudok néha vidítani a hülyeségeimmel, amik sajnos túl gyakran megesnek velem (pl.: nyitottam már rá szeretkező párra, kellemetlen becenevet kaptam a francia utak miatt, csúszdáztam a kabinban, bezártak a fej feletti tárolóba...és még sorolhatnám :D).

Ezer csók mindenkinek aki olvas, és a hazaiaknak.